Belső ellenőrzés
A belső ellenőrzés célja, hogy hozzájáruljon a költségvetési szervezet működéshez a független, objektív ellenőrzések során, ezáltal növelve a szervezet működésének hatékonyságát.
370/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet
a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
Belső ellenőrzés
A jól működő ellenőrzési rendszer biztosítja, hogy a szervezet működésében rejlő kockázatok csökkenjenek, a szervezet céljainak elérését veszélyeztető eseményre, tevékenységre vagy tevékenység elmulasztására, a működés zavaraira időben fény derüljön és így elkerülhető legyen a szervezet által ellátott tevékenység színvonalának ingadozása, csökkenése.
Belső ellenőrök regisztrációja
Költségvetési szervnél és köztulajdonban álló gazdasági társaságnál belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. E tevékenység folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal.
Belső ellenőrzési standardok
A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete (Institute of Internal Auditors, IIA) által kiadott „Belső ellenőrzési szakma gyakorlati standardjai és az államháztartásért felelős miniszter által kidolgozott magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardok.
A belső ellenőrzési tevékenységet eltérő jogi és kulturális környezetben végzik különböző célú, méretű, összetettségű és szerkezetű szervezetekben a szervezeten belüli vagy külső személyek. Minthogy az eltérések az adott környezetben hatással lehetnek a belső ellenőrzési gyakorlatra, alapvetően fontos, hogy a belső ellenőrök és a belső ellenőrzési tevékenység feladatai összhangban legyenek a Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normáival.
A belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódex
A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 17. §-ának (3) bekezdése alapján a belső ellenőrzési vezető és a belső ellenőrök a belső ellenőrzési tevékenységet (mind a bizonyosságot adó, mind pedig a tanácsadó tevékenységet ideértve) az államháztartásért felelős miniszter által kiadott etikai kódex figyelembe vételével végzik.
Az Etikai Kódex (továbbiakban: Kódex) vonatkozik a költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenységet folytató személyre, így a külső szolgáltatókra is.
A Kódex a belső ellenőrök feladatellátásával kapcsolatos etikai alapelveket és az elvek gyakorlati megvalósítását jelentő, elvárt magatartási szabályokat tartalmazza.
A Kódex célja, hogy ismertesse minden érintettel a belső ellenőrzési tevékenység ellátása során kiemelten fontos etikai normákat,
- deklarálja a költségvetési szerv belső ellenőreinek elkötelezettségét az etikai célok mellett
- segítséget nyújtson a szakmai etikai problémák felismerésében és kezelésében,
- valamint elősegítse a belső ellenőrzési szakmán belüli egységes etikai kultúra kialakulását.
Éves ellenőrzési tervek és jelentések
A Bkr. 29. § (1) bekezdése arról rendelkezik, hogy a belső ellenőrzési vezető az ellenőrzési munka megtervezéséhez - kockázatelemzés alapján és az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével - stratégiai ellenőrzési tervet és éves ellenőrzési tervet készít, amelyeket a költségvetési szerv vezetője hagy jóvá.
A Bkr. 48-49. § szerint államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével a költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentés, illetve összefoglaló éves ellenőrzési jelentést készítenek. Az éves ellenőrzési jelentés elkészítéséért a belső ellenőrzési vezető felelős, amelyet jóváhagyásra megküld a költségvetési szerv vezetőjének.
A költségvetési szerv vezetője az éves ellenőrzési jelentést megküldi a fejezetet irányító költségvetési szerv belső ellenőrzési vezetője részére a tárgyévet követő év február 15-ig.
Államháztartási belső kontroll standardok és gyakorlati útmutató
Az útmutató lefekteti a Magyarországi Államháztartási Belső Kontroll Standardokat, valamint gyakorlati útmutatóul szolgál a költségvetési szervek vezetői és a munkatársaik számára a belső kontrollrendszer megfelelő kialakításában és működtetésében. Az útmutató elkészítésének kettős célja volt, egyfelől rendszerbe foglalni a belső kontrollrendszerrel kapcsolatos kötelezettségeket, el¬várásokat; másfelől gyakorlati segítséget nyújtani az egyes kontrollelemek kialakításában. Fontos kiemelni, hogy a belső kontrollrendszer túlmutat a pénzügyi-gazdálkodási kérdéskörön, tehát vonatkozik a szervezet minden egyes tevékenységére. Ezt szem előtt tartva jelen útmutató egyfajta segédletként, rendszerbe foglalja mindazon jogszabályi előírásokat, szakmai ajánlásokat és jó gyakorlatokat, amelyeket egy költségvetési szerv vezetőjének figyelembe kell vennie.
Az útmutató első részében a belső kontrollrendszerre vonatkozó alapelvek találhatóak, ezt követik a gyakorlati útmutatások és a módszertani leírások.
Az útmutató a nemzetközileg elismert standardok figyelembe vételével, azoknak megfelelve határozza meg a hazai államháztartási belső kontroll standardokat, adaptálva azokat a hazai közigazgatási környezetre. A standardok alkalmazása körvonalazza a költségvetési szervek vezetői, szakemberei számára, hogy szervezetük belső kontrollrendszerének kialakításához milyen alapelveket vegyenek figyelembe.
Útmutató a külső és belső ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartásának vezetéséhez
Útmutató és táblázatok a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendeletben (Bkr.) előírt, a külső és belső ellenőrzésekhez kapcsolódó intézkedések nyilvántartásának vezetéséhez.
„TISZTESSÉGES ÜZLETI TEVÉKENYSÉG – korrupció nélkül” – Útmutató kis- és középvállalkozások részére a belső kontrollrendszer, az üzleti etika és szabályozási megfelelőség, valamint a nemzetközi vesztegetés tilalma és megelőzése jó gyakorlatáról.
Az útmutató célja, hogy támogatást és iránymutatást nyújtson a kis- és középvállalkozásoknak abban, hogy hogyan előzzék és akadályozzák meg a korrupciót, a nemzetközi vesztegetést és a nemzetközi befolyásolást az üzleti kapcsolataikban. Még egy jogilag nem kötelező érvényű útmutató is hatékony segítséget nyújthat a korrupcióval, a nemzetközi vesztegetéssel vagy befolyásolással kapcsolatos általános gondolkodás pozitív irányú megváltoztatására, a tudatosság növelésére.
IRÁNYELV a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részére a belső kontrollrendszer kialakításához és működtetéséhez
A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdésében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével irányelv közzétételét írja elő.
Az Irányelv célja, hogy segítséget nyújt a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetői és munkavállalói számára a belső kontrollrendszer megfelelő kialakításában és működtetésében.
A gazdasági társaságoknak a jogszabályok által biztosított keretek között kell az Irányelvben foglaltakat alkalmazniuk, és szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak a jogszabályokban foglaltak szerint.
KÉZIKÖNYV a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részére
Az Irányelv alkalmazásának segítségére készült a KÉZIKÖNYV a köztulajdonban álló gazdasági társaságok részére a belső kontrollrendszer kialakításához és működtetéséhez.
A Kézikönyv elkészítésének kettős célja volt, egyfelől az Irányelv részletezésével, az abban foglaltak kifejtésével rendszerbe foglalni a belső kontrollrendszerrel (beleértve a megfelelés támogatási és a belső ellenőrzési funkciót) kapcsolatos kötelezettségeket, elvárásokat; másfelől gyakorlati segítséget nyújtani az egyes kontrollelemek kialakításában.
Fontos kiemelni, hogy a belső kontrollrendszer túlmutat a pénzügyi-gazdálkodási kérdéskörön, tehát vonatkozik a gazdasági társaság minden egyes tevékenységére.
A Kézikönyv egyfajta segédletként, rendszerbe foglalja mindazon jogszabályi előírásokat, nemzetközi standardokat, szakmai ajánlásokat és jó gyakorlatokat, amelyeket a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetőjének figyelembe kell vennie.